 A
növényi tápanyagellátást egy hordóhoz
hasonlíthatjuk. A hordó dongái az egyes
tápelemek. A hordót csak addig tölthetjük,
ameddig a legrövidebb donga ér.
Talán meglepő
de lombtrágyázás mint a tápanyag-utánpótlás egyik
lehetősége nem a modern mezőgazdaság vagy
kertészet által felfedezett eljárás.
Franciaországban már 1844-ben beszámoltak a
levélen keresztül történő vas szulfát
trágyázásáról, amellyel a vashiány okozta
klorózist sikerült megszüntetni. Annak ellenére a
lombműtrágya használata sokáig nem terjedt el,
aminek egyik oka talán az volt, hogy a hatásának
mechanizmusa sokáig ismeretlen volt.
Ugyanakkor a
gyakorlati eredmények egyre inkább kiemelték a
lombtrágyázás előnyeit, főleg olyan esetekben,
amikor szokványos eljárások hatástalannak
bizonyultak. Ez alapvetően akkor fordul elő,
amikor a talaj összetétele vagy pH-ja nem tesz
lehetővé valamilyen elem felvételét, vagy például
tartós szárazság esetén, a talajon keresztül
történő trágyázás hatásfoka nem kielégítő.
Az
lombtrágyázás első időszakában gyakran karbamidot
oldatot használták nitrogén utánpótlásra, de hamar
kiderült, hogy Mg-mmal illetve mikroelemekkel
kiegészített oldatok, nemcsak összetétel
tekintetében értékesebbek, hanem a felvétel
hatásfoka is javult. A modern lombtrágyák egész
sor speciális kiegészítőket tartalmaznak, amelyek
feladata maximális hatásfok biztosítása.
Magyarországon az
ötvenes években elkezdték kísérletezni a
lomtrágyázással, de csak a Wuxal megjelenése a
piacon jelentette az igazi áttörést. |